Elfogadták a kis mennyiségű növényi eredetű élelmiszerek előállításáról és forgalmazásáról szóló szabályzatot

Február közepén a mezőgazdaságért, erdészetért és vízgazdálkodásért felelős miniszter meghozta a Kis mennyiségű növényi eredetű élelmiszer előállításáról és forgalmazásáról, a szóban forgó tevékenység végzésének helyéről, valamint az erre a termelési ágazatra vonatkozó külön élelmiszer-higiéniai követelményekről szóló szabályzatot, amely 2020. március 1-jén lép hatályba.

A minisztérium célja, hogy ezzel a rendszabállyal biztosítsa a kistermelők számára, hogy törvényes keretek között állítsanak elő és forgalmazzanak alap- vagy feldolgozott házi termékeket, például lisztet, süteményeket, tésztát, gyümölcsleveket, hőkezelt gyümölcsöt és zöldségféléket, szárított gyümölcsökből, zöldségekből és gyógynövényekből készült termékeket, savanyúságot, feldolgozott gombát, hidegen sajtolt növényi olajokat és zöldségleveket.

A szabályzat meghatározza a kis mennyiségű növényi eredetű élelmiszer forgalmazásának feltételeit, valamint azt is, hogy mekkora mennyiség tekinthető kis mennyiségnek, meghatározza az élelmiszer típusát és azt a helyet vagy területet, ahol az ilyen típusú termékeket előállítják és értékesítik.

A szabályat szerint az élelmiszer termelők és forgalmazók jogi személyek (vállalkozók) vagy természetes személyek (gazdaságok). Pontosabban,  mezőgazdasági termelők, akik a gazdaságukból származó élemiszereket állítanak elő és dolgoznak fel, vagy olyan vállalkozók, akik a termeléshez szükséges alapanyagok legkevesebb 50% -át saját maguk állítják elő.

A Közlöny mai számban közöljük a szabályzatnak a mezőgazdasági birtokokra vonatkozó részeit.

A termelő létesítmény bejegyzése a nyilvántartásban  A rendszabály előírja, hogy a növényi eredetű élelmiszert előállító termelők kötelesek a termelő létesítményt (üzemet) bejegyeztetni a központi nyilvántartásban.  Termékeiket forgalmazhatják saját gazdaságukban, a zöldségpiacokon, a helyi kiskereskedelmi üzletekben, különféle rendezvényeken a Szerb Köztársaság területén és házhoz is szállíthatják.

A termékeket, típustól függően, csomagolva vagy csomagolatlanul értékesíthetik, de ez utóbbi lehetőség általában csak a gazdaságokból történő értékesítésre vonatkozik.

A forgalomba hozott élelmiszereket, illetve termékeket megfelelő módon kell jelölni, összhangban az élelmiszerek jelölését, címkézését és reklámozását szabályzó külön rendszabállyal. A szabályzat meghatározza azt a maximális termékekmennyiséget, amelyek a termelők előállíthatnak és forgalmazhatnak. A liszttermelés éves szinten nem haladhatja meg a 32 000 kilogrammot; tésztafélékből és biológiailag tartósított zöldségekből (savanyú káposzta, savanyúság stb.) évente legfeljebb 20 000 kilogrammot; hőkezelt gyümölcsökből (szlatko, lekvár, dzsem stb.), szárított és kandírozott gyümölcsökből készült termékekből 16 000 kilogrammot; gyümölcslevekből legfeljebb 16 000 litert, szárított zöldségekből, valamint aromás és fűszernövényekből legfeljebb 4000 kilogrammot, hidegen sajtolt növényi olajokből legfeljebb 8000 litert állíthatnak elő évente. A kis kapacitású létesítményekben dolgozó vállalkozók esetében ennek a mennyiségnek a dupláját lehet megtermelni éves szinten. A szabályzat lehetővé teszi, hogy egy gazdaságban többféle élelmiszert állítsanak elő azzal, hogy az előállított és forgalomba hozott egyes élelmiszerek részarányának összege nem haladhatja meg az éves szinten meghatározott 100% -ot.

Az értékesítés helyén a kis mennyiségű növényi eredetű élelmiszert termelők kötelesek jól látható módon  feltüntetni a termelő üzemre – gazdasági birtokra vagy kis kapacitású termelő létesítményre – vonatkozó alapvető, termeléssel kapcsolatos adatokat.

Létesítmények és felszerelés

A gazdaságban történő termelés és értékesítés esetén az erre a célra használt helyiségek és berendezések a lakóház részét képezhetik, és háztartási célokra is felhasználhatók. Ellenben a háztartásban végzett tevékenységek nem veszélyeztethetik a higiéniai és a biztonsági feltételeket az élelmiszer előállítása és forgalmazása során. A végső fogyasztó felé történő közvetlen eladására szolgáló helyiségek lehetnek a gazdaságon belül.

A gazdaságon belül levő termelő étesítményekre vonatkozó előírások:

  • a feldolgozó részleget el kell különíteni az állattartásra szolgáló objektumoktól a környezetből származó szennyezés elkerülése érdekében;
  • a gyártási és előkészítési folyamat egyes fázisai  (aprítás, őrlés/darálás, csomagolás, vákuumozás) időben elválaszthatók;
  • a házi hőkezelő berendezések használhatók saját háztartási célokra is, amennyiben az eladásra szánt élelmiszert nem egyidejűleg készítik a háztartásban felhasznált élelmiszerrel;
  • a létesítményen belül léteznie kell olyan helyiségnek, amely alkalmas a biológiai tartósításra és hűtő tárolásra a gyártási folyamattól és az előállított élelmiszer típusától függően;
  • a feldolgozó helyisében vagy annak közelében lennie kell legalább egy kézmosó berendezésnek;
  • az edényeket, eszközöket és berendezést a termelő létesítményen belül kell tisztítani és fertőtleníteni;
  • az otthoni mosdót abban az esetben lehet használni, ha a termelő részleg közvetlen közelében van;
  • az öltöző az élelmiszer-termelő létesítményen belül vagy kívül helyezkedhet el, ha annak a közvetlen közelében van;
  • az alapanyagokat és a termékeket ugyanabban a hűtőkamrában vagy tároló részlegben lehet tárolni

Azokra a kistermelőkre, akik hagyományos módszerekkel termelnek kis mennyiségű növényi eredetű élelmiszereket, illetve hagyományos jellegű termékeket készítenek, kevésbé szigorú előírások vonatkoznak a létesítmények és a felszerelés tekintetében.