Az állam ösztönzi az élelmiszer-termelést a mezőgazdasági birtokokon

A tavaly december végén meghozott szabályzat január 1-jei hatállyal lépett életbe, és előírja, a kistermelői (mezőgazdasági őstermelői) élelmiszer-termelés, -előállítás és piaci, kiskereskedelmi, háztáji forgalmazás, valamint házhoz szállítás feltételeit. Emellett felsorolja azokat a feltételeket is, amelyek a kistermelők esetében eltérnek a szabványoktól. Törvényes keretek közé helyezi azon kistermelők tevékenységét, akik kis mennyiségű, alaptermékből előállított állati eredetű élelmiszerek termelésével és forgalmazásával foglalkoznak közvetlenül a végső fogyasztók ellátása céljából.

A dokumentum meghatározza az alap- és feldolgozott termékmennyiséget, amelyet a kistermelők a helyi piacokon értékesíthetnek. Helyi piacnak számítanak azok a piacok, amelyek abban a községben működnek, amelyben a birtok be van jegyezve, valamint az azzal szomszédos községek piacai. Ez alól kivételt képeznek a tej- és hústermékek (kivéve a baromfihúsból és a nyúlfajták húsából készült termékeket), amelyek a Szerb Köztársaság egész területén értékesíthetők.

A szabályzatot a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium dolgozta ki a vonatkozó úniós szabályzatok mintájára azzal a céllal, hogy megkönnyítse a kistermelők számára a termelést, valamint a rájuk érvényes külön feltételek alapján csökkentse a termelő üzemek létesítésének, felszerelésének és berendezésének anyagi költségeit és elhárítsa az esetleges adminisztratív akadályokat. A múlt év végén Branislav Nedimović miniszter bejelentette, hogy a vidékfejlesztésre vonatkozó intézkedések útján 2018-ban az állam a kistermelői üzemek berendezését és felszerelését legkevesebb 50%-os mértékben szubvencionálja, de azt is tervezi, hogy az említett létesítmények építésében és felújításában is segítséget nyújt.

Ellenőrzés és felelősségvállalás az üzemeltetők részéről

Termelői tevékenységet olyan jogi személy vagy vállalkozó folytathat, aki állatokat tart vagy nevel, közvetlenül árusít vagy szállít le alaptermékeket a szabályzatban előírt mennyiségben, illetve olyan természetes személy, aki saját gazdaságában nyers tejet és tejtermékeket állít elő, a vonatkozó állategészségügyi törvényes előírásokkal összhangban.

A szabályzat értelmében a kistermelők hetente 200 liter tejet, 200 kiloramm tejterméket, 500 tojást és 100 kilogramm hústerméket állíthatnak elő, illetve 100 darab házi tyúkfélét vághatnak és értékesítehtnek.

A termelő, illetve kistermelő az élelmiszer-termelés és forgalmazás során “felelős az általa megtermelt és forgalmazott élelmiszerek biztonságáért és minőségéért, ezért be kell tartania a vonatkozó egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokat, illetve a szabályzat és a törvény által előírt külön feltételeket. Emellett évente legalább kétszer vagy a megfelelő időben, illetve termelési ciklusonként egyszer köteles biztosítani a mintavételt, feltéve hogy a termékek bizonságát nem veszélyezeti semmi. Pozitív minta esetén a mintavételt addig kell ismételni, amíg az negatív eredményt nem mutat.

Élelmiszeripari üzemi helyiségek kialakítása és felszerelése

Azoknak a kistermelőknek, akik élelmiszer-előállítással és forgalmazással foglalkoznak és minderre hagyományos módszereket használnak, a törvény megenged bizonyos eltéréseket a szabványoktól az üzemi helyiségek kialakítása, berendezése és felszerelése, valamint az állati eredetű élelmiszerek kezelésének általános és külön higiénés feltételei tekintetében.

Az eltérések az üzemi helyiségek kiépítésére, a helyiségek beosztására és nagyságára; a padozat, falak, mennyezet, nyílászárók anyagára és felületére; a termelésben használt eszközökre és berendezésekre; a takarításra és fertőtlenítésre, valamint a takarítás és fertőtlenítés során használt eszközök és felszerelés tárolására, tisztántartására és fertőtlenítésére vonatkoznak.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a termelő részlegek padozatai, falai, mennyezetei és nyílászárói készülhetnek olyan természetes anyagból, amelynek felülete nem sima, nem víztaszító és nem korrózióálló, beleértve a természetes falakat, mennyezeteket és padozatokat.

A szabályzat a berendezésekkel és a termelés során használt eszközökkel kapcsolatban is tartalmaz könnyítéseket, így ezeknek nem kell okvetlenül sima felületűeknek, könnyen tisztíthatóknak, korrózióállónak lenniük, amilyenek például a fából, kőből és más olyan anyagokból készült eszközök, amelyek hagyományosan a termékek előállítása, érlelése, szárítása és raktározása során nyernek alkalmazást. Ellenben a termelés során használt eszközöket rendszeresen kell karbantartani, tisztítani és szükség esetén fertőtleníteni annak érdekében, hogy elejét vegyük az élelmiszer bármilyen szennyezésének. A szabályzat kimondja, hogy “az üzemi helyiségek takarításának és fertőtlenítésének idejét és gyakoriságát össze lehet hangolni a termeléssel, tekintetbe véve azok természetes környezeti flóráját azzal a feltétellel, hogy a takarítás és fertőtlenítés által a termelő biztosítani tudja a törvény által előírt élelmiszer-biztonsági feltételeket.”