A modern kor piacairól

Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás, a modern mezőgazdasági termelés, a technológia fejlődése és a digitális forradalom a XXI. század első felének végére a nagybani és termelői piacokat? Hogyan lehet megőrizni és fejleszteni a piacokat a hipermarketek, bevásárlóközpontok és eleketronikus kereskedelem felgyorsult fejlődésének korában? Lehetséges, hogy húsz év múlva, bármennyire futuristikusnak is hangzik ez ma, az elektronikus úton megrendelt és kifizetett friss gyümölcsöt és zöldséget drónok kézbesítik majd a lakcímünkre?

Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket a Nagybani Piacok Világszövetségének (World Union of Wholesale Markets  – WUWM) 2019. május 15. és 17. között Belgrádban megtartott konferenciáján megvitattak a résztvevők.  Ez az első alkalom, hogy ezt a rangos összejövetelt hazánkban rendezik meg.  A Metropol Szálló kongresszusi termében 30 ország több mint 150 képviselője foglalt helyet, általuk pedig öt földrész Kína, Amerika, India, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Argentína, Mexikó és természetesen Szerbia képviseltette magát.

A konferenciát a Nagybani Piacok Világszövetségének elnöke,  Zengjun Ma (Kína) és Bojan Bajagić, a konferencia szervezőjének és házigazdájának, a belgrádi Városi Piacok KKV-nek igazgatója nyitotta meg.  Bajagić megköszönte a Nagybani Piacok Világszövetségének a bizalmat, és egyúttal elégedettségét fejezte ki annak kapcsán, hogy Belgrád egy ilyen rangos összejövetelt rendezhetett, amely a jövőbe mutat, és a tapasztalatok és ismeretek cseréje révén kihat a piaci tevékenység fejlődésére.

– A lehetőség, hogy Belgrád adott otthont a konferenciának, elsősorban jó alkalom arra, hogy hazánk úgy mutatkozzon be a nemzetközi közösségnek, mint egészséges élelmiszereket termelő ország, akinek termékeit a külföldi piacokon is felismerik, ugyanakkor pedig  Szerbia gazdaságának, mezőgazdaságának, idegenforgalmának és egyéb forrásainak fejlődésére is pozitív hatással lesz.  Rendkívül fontos, hogy kiemeljük, hogy a nagybani és termelői piacok az egyetlen olyan hely, ahol  a vásárlók kiváló minőségű élelmiszert vásárolhatnak és személyesen találkozhatnak a kistermelőkkel – hangsúlyozza  Bojan Bajagić.

A találkozó fő témája, a Kihívások a friss élelmiszer-ellátási láncokban, inspiratívan hatott az előadókra és a panelbeszélgetések résztvevőire . A konferencia résztvevői megállapították, hogy kétségtelen, hogy a felgyorsult gazdasági és társadalmi változások különféleképpen befolyásolják a piaci tevékenységet is, ezért a vita középpontjában olyan témák álltak, mint a modern kor piacainak tervezése és kiépítése, új technológiák alkalmazása, a piacigazgatóságok hálózatának létrehozása, az elektronikus üzletvitel és adatbázisok kialakítása, ami mind hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a piaci tevékenység összes résztvevőjének – a piacigazgatóságoknak, eladóknak és vásárlóknak  – újabb igényeit és elvárásait.

A panelbeszélgetések során a résztvevők rámutattak, milyen fontos a termelők, árusok és vásárlók szerepe a termelői piacok működésében.  Az olasz, spanyol, görög, amerikai és szerbiai résztvevők szerint azok a termékek, amelyek után hozzáadottérték-adó fizetendő (organikus, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, tanúsított hazai termékek, stb.) rendkívül fontosak, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a piacok olyan helyként kerüljenek be a köztudatba, ahol egészséges, friss és jó minőségű élelmiszereket lehet kínálnak. A Szerbiai Piacok Üzleti Szövetség ügyvezető igazgatója Savo Duvnjak a panelbeszélgetés keretében arról számolt be, milyen helyzetben van a  piaci tevékenység Szerbiában, és bemutatta a konferencia résztvevőinek a Szavatoltan hazai – Szerbia piacai projektet.

Kiemelte, hogy a projekt célcsoportját a kis mezőgazdasági birtokok tulajdonosai képezik, akik az össz mezőgazdasági termelők 90%-át képezik, de kevesebb, mint 10 hektár szántófölddel rendelkeznek, és emiatt nem tudnak intenzív mezőgazdasági termeléssel foglalkozni.

– A vetésszerkezet beállításával vagy módosításával (például azzal, hogy a zöldségtermesztésre összpontosítanak) ezeknek a gazdaságoknak a jelentős része hatékonyan forgalmazhatja termékeit a hazai  – elsősorban termelői – piacokon. Ezt az állítást alátámasztja  a tény, hogy Szerbia évek óta nagy mennyiségű zöldséget importál, ezért a külkereskedelmi mérleg ebben a szegmensben negatív, és 2017-ben mintegy 22,8 millió dollárt tett ki – hangsúlyozta  Duvnjak.

A belgrádi Városi Piacok Kommunális Közvállalat a Nagybani Piacok Világszövetségének konferenciáján  bemutatta a Palilula piac építésének tervét. A beruházás értéke mintegy 1,3 milliárd dinár, azaz körülbelül 11 millió euró. Ennek a modern létesítménynek az építését, amely a végső szakaszban jár, a Városi Piacok KKV a saját bevételéből finanszírozza, és a piacnak négy szintje lesz. A vásárlók és árusok részére külön mélygarázsok épülnek két szinten, a piaccsarnok a földszinten kap helyet, fölötte pedig a negyedik szinten éttermek, kávézók és ajándékboltok lesznek, amelyekben hazai kézműves termékeket lehet majd kapni.  

Háromnapos belgrádi tartózkodásuk alatt a konferencia résztvevőinek alkalmuk nyílt megtekinteni a Belgrádi Éjszakai Piac rendezvényt, amely a WUWM Love Your Market (Szeresd a piacodat!) elnevezésű akciójának részét képezi, és ellátogathattak  a Palilulán épülő piacra, a Zimonyi piacra és a belrádi nagybani piacra.